Make your own free website on Tripod.com

[Navigáció az oldalaimon]

Galéria > Dachstein


2002 májusában zajlott le Dachstein túránk.
A céges digit kamerával fotóztam/videóztam, ebből látható itt néhány darab.
A képekre kattintva tekinthetők meg a nagyméretű (kb.100K) verziók.

A Gosausee alatt egy felvonóállomáson bivakoltunk, másnap is esős maradt az idő, aminek legfeljebb csak a helyi őslakosok örültek.

Éppen csak a tóban volt kevés víz, annál több a nyakunkba. A jobboldali ösvényen kerültünk...

... majd egy makadámúton sétáltunk felfele a felső tóhoz. A képen Töltő barátom.

Mire felértünk már be is indult úgy rendesen az égi áldás, ezért örömmel nyugtázuk a menedékházat a felső tó túloldalán.

A ház tele volt ázott turistákkal, kutyákkal, egy komplett babakocsis családdal. Megkóstoltuk a helyi specialitást - húsleves tésztával, virslivel. Már majdnem olyan jó, ahogy én csinálom Smackből:)

Egy darabig folyt a hepázás, aztán a holnapi jó idő reményében elindultunk felfelé. Hamarosan a hó is megmutatta magát, igaz egyelőre csak egy rövid átkelés erejéig.

A Grobgestein hütte romjai felett kinéztem egy barlangot, ahol pihenőt tartottunk. Hegyikecskebogyók tucatszámra, a plafonba amikor éppen nem vertük be a fejünket, a csöpögő víz alapozta jó hangulatunkat, meg véleményünket a barlangászokról.

Itt már végre magunk mögött hagytuk e balsorsú menedéket, Töltő egy kicsúszással tetőzte meg a búcsút.

Feljebb szerpentinezve beértünk a hó birodalmába és megpillantottuk napi célunkat, az Adamek hüttét.

És ahogy az lenni szokott, amikor már kétpercnyire éreztük magunkat, jött egy negyedórás kapaszkodó a nagy batyukkal. Füstszagot érezve reméltük, hogy valami szerencs folytán nyitva van a kulcsos téliszállás. Ez be is jött, így nem kellett az átázott tagjainkkal a sátorban éjszakázni.

Másnap reggel csak nem következett be az enyhébb idő. A csepergő eső és a mindent beborító felhők csak cicám jókedvén nem fognak ki.

Mi mindenesetre a visszaút mellett döntöttünk - séta lefelé a már bejárt szerpentinúton.

Egy pillantás a mélybe, már ami a felhőktől látszik.

A felső tó túloldalán kortyolunk egy kis teát a termoszból, meg harapunk némi nápolyit.

Majd a túrát ezúttal az alsó tó másik oldalán kerülve fejezzük be.