Guadarrama - 2000 május

[Navigáció az oldalaimon]
Európa > Spanyolország > Guadarrama
Kocázás a Guadarramán


Bakancs, innivaló, némi kaja, térkép, esôkabát, meleg ruha. Ezek az alapcuccok, amik nem árt, ha vannak az embernél, ha egy ismeretlen helyen fog túrázásba 2000m felett. Tekintve, hogy a lábam még mindig rendetlenkedett a Montserraton történt ostoba húzódás miatt, még a kísértést is elkerülendô ünneplô rövidgatyámban, pólóban, szandálban vittem el barátnômet Valladolidból a madridi reptérre.
A visszaúton megtárgyaltam magamban, hogy persze minek fizetni az autópályán, amely különben is zsúfolt, és már unalomig bejáratott - sokkal kellemesebb átkelni a Guadarramán a Navacerrada hágón. Mivel a nyárias idô még a hágó 1800m-es magasságában is kitartott, gondoltam abból nem lehet baj, ha az ember egy könnyű sétát tesz szigorúan a környéken.
El is indultam a nyugat felé, az emelkedôket a lábam kímélése érdekében szigorúan kerülendô a bouldereket és mászóutakat jelzô irányba, hogy legalább valami benyomásom legyen a helyrôl. Az ösvény egy kôbányát (mászóhely?) követôen megszűnt, így hogy valami értelme legyen a sétámnak a kövek és sűrű aljnövényzet között felhágtam a gerincre, ahonnan már csak célba vettem egy közeli csúcsot, ha már volt arra egy jó ösvény. Fel is sétáltam, kreáltam pár művészfotót, bámészkodtam egy kicsit, aztán élve az alkalommal pár boulder között úgy gondoltam találtam egy helyet, ahol a nomád utat követve szándékoztam könnyíteni magamon. Mint az akció közben kiderült, csak egy közeli kilátópontról és a közelben húzódó országos túraútvonalról lehetett nyomonkövetni küzdelmemet.
További sétám felvitt egy másik kilátópontra, ahonnan aztán visszatértem a parkolóhoz, és ott jó kocaturista módjára valami filléres agyagedényt, meg egy fűrészporból készült spanyol pékipari remeket vettem pesetáimból.