Guadarrama - 2000 május
[Navigáció az oldalaimon]
Európa > Spanyolország
> Guadarrama
Kocázás a Guadarramán
Bakancs, innivaló, némi kaja, térkép, esôkabát, meleg ruha.
Ezek az alapcuccok, amik nem árt, ha vannak az embernél, ha egy
ismeretlen helyen fog túrázásba 2000m felett. Tekintve, hogy
a lábam még mindig rendetlenkedett a Montserraton történt ostoba
húzódás miatt, még a kísértést is elkerülendô ünneplô rövidgatyámban,
pólóban, szandálban vittem el barátnômet Valladolidból a madridi
reptérre.
A visszaúton megtárgyaltam magamban, hogy
persze minek fizetni az autópályán, amely különben is zsúfolt, és
már unalomig bejáratott - sokkal kellemesebb átkelni a Guadarramán
a Navacerrada hágón. Mivel a nyárias idô még a hágó 1800m-es
magasságában is kitartott, gondoltam abból nem lehet baj, ha az ember
egy könnyű sétát tesz szigorúan a környéken.
El is indultam a nyugat felé, az emelkedôket a lábam kímélése
érdekében szigorúan kerülendô a bouldereket és mászóutakat jelzô
irányba, hogy legalább valami benyomásom legyen a helyrôl.
Az ösvény egy kôbányát (mászóhely?) követôen megszűnt, így hogy
valami értelme legyen a sétámnak a kövek és sűrű aljnövényzet
között felhágtam a gerincre, ahonnan már csak célba vettem egy
közeli csúcsot, ha már volt arra egy jó ösvény. Fel is sétáltam,
kreáltam pár művészfotót, bámészkodtam egy kicsit, aztán élve
az alkalommal pár boulder között úgy gondoltam találtam egy helyet,
ahol a nomád utat követve szándékoztam könnyíteni magamon.
Mint az akció közben kiderült, csak egy közeli kilátópontról
és a közelben húzódó országos túraútvonalról lehetett nyomonkövetni
küzdelmemet.
További sétám felvitt egy másik kilátópontra, ahonnan aztán
visszatértem a parkolóhoz, és ott jó kocaturista módjára valami
filléres agyagedényt, meg egy fűrészporból készült spanyol
pékipari remeket vettem pesetáimból.